Ilyenek vagyunk mind, akár Ő. Arcának egyik felére fény süt kíméletelnül, és hol hiú reményeket ad, hol éget és vakít.Hol lelkiismeret hangjaként szól,hol elsöprő erőt ad mások eltiprásához. Arcának másik fele a sötétségben sír a csalóka fény után és nem érzi, hogy a sötétben együttérző karok simogatják fénytelen bőrét.Nem tudja, hogy itt elbújhat, hogy a sötétség védelmezi. A napégette fél a hűsítő árnyékért kiált, míg a sötétbe zárt a fényért, egyiknek sem jó az, amit a sorstól kapott, és ez örök időkig így marad, minden ember mindkét fele csak panaszkodni és sírni fog, észrevenni nem fogja a jót ami bárhol körbeveheti.
2 megjegyzés:
Ilyenek vagyunk mind, akár Ő. Arcának egyik felére fény süt kíméletelnül, és hol hiú reményeket ad, hol éget és vakít.Hol lelkiismeret hangjaként szól,hol elsöprő erőt ad mások eltiprásához. Arcának másik fele a sötétségben sír a csalóka fény után és nem érzi, hogy a sötétben együttérző karok simogatják fénytelen bőrét.Nem tudja, hogy itt elbújhat, hogy a sötétség védelmezi. A napégette fél a hűsítő árnyékért kiált, míg a sötétbe zárt a fényért, egyiknek sem jó az, amit a sorstól kapott, és ez örök időkig így marad, minden ember mindkét fele csak panaszkodni és sírni fog, észrevenni nem fogja a jót ami bárhol körbeveheti.
Szandra
Hát ez a kép sajnos eltört, vagyis letört belőle egy darab...ez látszik is. Amúgy van belőle mégegy, hasonló, ami el lett ajándékozva...
Megjegyzés küldése